Egy ország vízháztartását, vízkészletét az határozza meg, meddig marad a víz az ország határain belül. Egy folyó vize egy hét alatt elhagyja az országot: ami ma Dévénynél belép, jövő héten Mohácsnál jár. A talajba jutott víz hetekig marad. Ami a mélybe szivárog, évtizedekig. Ugyanaz a köbméter vízmennyiség mást jelent a folyókban, a talajban és a mélybe szivárgott rétegekben — ezért lehet egyszerre sok víz a Dunában és aszály a szántóföldön. A Középső-Duna-medence ritka jó terep ehhez, mert hidrológiailag majdnem zárt rendszer: Dévénynél belép, a Vaskapunál kilép, és a Tisza, a Dráva meg a Száva vízgyűjtője teljes egészében belül van. Az egyenlege ezért jól meghatározható. Hogy melyik tényezőt tudjuk ténylegesen jól mérni, az viszont másik kérdés — és ez az oldal erről is beszámol.
A Középső-Duna-medence hidrológiailag majdnem zárt: a Duna Dévénynél belép, Baziásnál — a Tisza, a Száva és a Morava torkolata után — kilép. A Tisza, a Dráva és a Száva vízgyűjtője teljes egészében belül marad, ezért a medence folyami határforgalmának meghatározásához mindössze két szelvény kell: a Duna Dévénynél és Baziásnál. Mindkettő nyilvános. A teljes vízmérleghez ezen felül a csapadék, a párolgás és a készletváltozás is kell.
Vízállás, vízhozam és vízhő negyedóránként, az OVF nyílt adat-API-jából — mind mérés. Minden oszlop egy mérce mindenkori vízjárása: a tetején a legnagyobb, az alján a legkisebb valaha mért vízállás. A nagyító a legalsó sávot mutatja, mert a víz jelenleg ott van. Balról jobbra görgethető.
Az erőmű a Duna vizével hűt: kiveszi, átvezeti, felmelegítve visszaengedi — a víz nem fogy el. Paks mégis külön szekciót kap, mert ez az egyetlen pont az országban, ahol néhány centiméter vízszint és néhány tizedfok hőmérséklet korlátozhatja a paksi blokkok termelését. A modell többi adata mennyiségről szól, ez küszöbökről.
Öt számadat ugyanarról a napról, mind azonos mértékegységben. A modell akkor értelmezhető, ha minden adata egyetlen naphoz tartozik: a tegnapi eső egy része ma is a mederben van, ezért a folyók hozama is aznapi átlag, az órás mintákból számolva.
Érkezik és távozik. A felső két sor hozza a vizet, a következő kettő elviszi. A sáv hossza az arányt mutatja: a leghosszabb a legnagyobb adat. A pontos értéket minden sor végén kiírjuk, m³/s-ben és mm/nap-ban is.
Két műhold havonta megméri, mennyivel több vagy kevesebb víz van az országban, mint a sokéves átlagban — a felszíni vizet, a talajnedvességet és a mélyben lévő vizet együtt. A görbén ez a huszonnégy éves sorozat látszik, rajta a hosszú távú irányt mutató egyenesekkel.
Alatta egyetlen szám: mennyivel kevesebb víz van ma, mint 2021 elején. Ezt az első és az utolsó tizenkét hónap átlagának különbsége adja — így az évszakos ingadozás kiesik, és az marad, ami tartósan eltűnt.
Ugyanazt a párolgást kétféleképpen is meg lehet becsülni: műholdas mérésből és a mérleg maradékaként. A kettő különbsége azt mutatja meg, mennyi víz mozgását nem tudjuk elszámolni. Ez a becslések közti eltérés, nem a teljes modell bizonytalansága.
Amit az ember kivesz a rendszerből. A nagy szám a teljes kivétel — de a víz egy része tisztítva vagy felmelegítve visszatér. Csak az számít veszteségnek, ami nem jön vissza: az elpárolgó öntözővíz, a locsolás, a halastavak felszíne.
A folyó és a levegő mellett van egy harmadik hely, ahol a víz megfordul: a talaj. Itt marad napokig-hetekig, és itt dől el, mit ér a lehullott csapadék. Ez az a rekesz, amiről a hírek nem szólnak, pedig az aszály itt zajlik — nem a folyómederben.
Egy kijelölt terület — vízgyűjtő, tó vagy öntözött térség — negyedéves szakértői vizsgálata a lap adataiból: a vízmérleg tagjai, a talajnedvesség és a készletváltozás egy kérdés köré rendezve, negyedéves jelentéssel és konzultációval. Helyi vízmérleg, ok-okozati vizsgálat vagy új modell egyedi díjjal.
A módszertan, a feltételezések és a nyitott kérdések listája a projekt dokumentációjában olvasható. A hivatkozható változat Zenodóra kerül, DOI-val.